Az első határozott ( :-) ) "mintha mozogna a Babóca" érzés a 19. hétben tört rám. Pici, pezsgő, bugyborgásszerű érzés... Aztán a rá következő hétre már határozottan éreztem, hogy nem csupán a belső szerveim játszadoznak, hanem bizony itt már a Kisbabánk mozgolódik. Feszítő, nyomásszerűségként jelentkezik, s van, hogy egyet-egyet "kalimpál", olyasmihez hasonlítanám, mint amikor egy buborék keletkezik a pocakban és az feszít... Csak ez nem megy át haskorgásba, vagy más, egyéb formába. Nagyon klassz, egyedi élmény.
A 20. hétben tehát már konkrétan éreztem a Picurka mozgását. Érdekes egybeesés, hogy éppen azon a hétvégén voltunk Erdőbényén a Nagyikámnál, akinél a kis családunk most elsődlegesen Nagyapó második éves halálának évfordulójára jött össze. Lehet, hogy Nagyapa "valahogyan" megcsiklandozta a Babát, és ettől aztán ficánkolni kezdett... :-) Még most sem igazán tudom felfogni, hogy nincs közöttünk. Hiányzik.
