Zsemlyécske

Ma voltam cukorvizsgálaton. Éhgyomorra vért vettek, majd 2dl vízben 75gr glüközt feloldva lehörpintettem, ezt követően egy óra múlva (bár, a beutalón kettő volt, de oda se neki) meg kellett volna ismételni a vérvételt, de rosszul lettem. Fél óra telt el a lötyi megivása és az ájulhatnék-hányinger-gyomorfordulás-hasmenés érzet között, amikor nem bírtam, elmentem hánytam egy édeset, aztán ücsörögtem kb. két percet a labor előtt és bementem megkérdezni, hogy normális dolog-e, hogy mindjárt padlót fogok? Bólogattak a laborosok, hogy persze, semmi gond. Basszus, majdnem összeestem, arra gondoltam nagyon puhány vagyok, ha ezt nem bírom ki. Aztán az egyik rám nézett, kérdezte, hogy hányt is? Mert akkor rögtön abba kell hagyni, menjen igyon-egyen, és majd az orvos eligazítja, hogy mi a teendő. Mentem célirányosan a kocsihoz, azt hogy hogyan jutottam odáig nem is nagyon tudom. Bedobtam magam az ülésre, aztán kitárva hagytam az ajtót, ittam három kortyot, de már csillagokat láttam, alig tudtam legyűrni a falatot, totál ájulhatnékom volt. Aztán hirtelen, sugárban kihánytam mindazt, ami még bennem volt. Baromi szerencse, hogy nyitva volt az ajtó, és csak egy oldal kacsintást kellett csinálnom, több dolgom nem is nagyon volt, tartott az ülés :D Iszonyat volt...

 

Nahh, hát cirka 20 perc múlva el is indultam a könyvelőhöz, mert ha Batta, akkor már ejtsem útba őt is..., és akkorra már úgy éreztem megnyugodott a szervezetem. De, hogy ne legyen ilyen egyszerű, ahogy kiszálltam az autóból, majdnem lefossantottam a bokámat (elnézést), olyan erős csikarásom volt. Amilyen bárgyú vagyok, nem kéredzkedtem el WC-re, szorítottam vissza magamat, inkább villámgyorsan elköszöntem, és visszamentem a rendelőbe, hogy jól összekencézzem azt a csudaszép kagylójukat. Tök jól elvoltam vagy fél órán át a megágyazott ülőkén. Régen éreztem olyan megnyugvást: tudtam, biztos helyen vagyok. Egyrészt már össze nem fosom magam, és ha hányni kell, akkor hátraarccal tarkítom a barnát, esetleg ha összeomlok és elájulok: kéznél a segítség...

Most már teljesen jól vagyok, csak még mindig megy a hasam. Úgy, mint, amikor csapot nyit meg az ember. De közérzetem már kitisztult. Utána bejöttem a munkahelyre, de nem ment úgy a meló... Azt hiszem haza kell vinnem most már magammal a munkát. Esténként és hétvégén is csinálnom kell, mert sürget az idő.

 

A dokit felhívtam, azt mondta, megismételjük a vizsgálatot úgy, hogy éhgyomor, vérvétel, aztán ahogy eltlik egy óra, eszek majd egy zsemlét iszok 2 deci kakaót, és megint leveszik a vért. Ez már azért gusztábban hangzik...